Uradalmi kúria – iskola – diszkó – rom – szégyenfolt – szimbólum

Vannak, akik a jó embernek tartott grófra emlékezve és tisztelegve nevezik kastélynak, a Nyíradony-Szakolykertben található, nagyjából 1830 körül épített Gencsy Kúriát.

Vannak, akik tisztázatlan szándékkal keverik össze, a szomszédos Balkány városában álló Gencsy Kastéllyal, mely egy barokk eredetű, 770 négyzetméter hasznos alapterületű impozáns, eklektikus épület.

Az egyesület egykori alapítója és korábbi elnökeként fontosnak tartom, hogy a Tisztelt Érdeklődők megismerjék a nem mindennapi történetet. Megismerjék a nem mindennapi összefogást, mellyel az egyesület tagjai terheket vállalva tisztelegnek Nyíradonynak, és térsége lakóinak a kiemelt jelentőségű értékei és értékteremtői előtt.

Az alap nélküli, néhány sor bontott téglával indított, majd vályoggal, folytatott, sok helyen sárból falazott épület 1977-ig iskolaként működött, a tanterem mellett pedagóguscsaládok laktak, majd szükséglakásnak adta ki nagyközségi tanács. A rendszerváltást követően az ingatlan a lakókkal együtt az önkormányzathoz került, akiknek később a városvezetés más helyen biztosított komfortosabb lakhatási lehetőséget. A nyolcvanas években a korábbi tanteremben a helyi ifjúsági klub tartott rendezvényeket, majd a kilencvenes évek elején diszkó került kialakításra. Az évtized második felében a működtetésben sokféle probléma jelentkezett, a bérlő lelakott állapotban adta vissza a pusztulásnak indult épületet. Az ezredfordulóra „idegen kezek” szétszedték az épületet, minden mozgathatót elvittek, a villanyvezetéket kitépték, a burkolólapot és a parkettát felszedték, az ablakokat betörték, majd kiszedték, a falat és a tetőt is megkezdték bontani. 
 

Az önkormányzat tulajdonába a „Kastély” 1997-ben került, annak nyomasztó terhével együtt. Tudvalévő volt, hogy a helyiekkel nem tudja megvédetni az épületet és környékét, sőt közülük többen aktívan, vagy passzívan részt is vettek a pusztításában. A városgazdálkodási közhasznú társaság körbekerítéssel védte az omló, szeméttelepre hasonlító épületet, mely rövidesen életveszélyessé vált. Ennek ellenére több alkalommal a rendőrséget kellett kihívni a sorozatos betörések miatt. Raktározási céllal újra megpróbálták ideiglenesen hasznosítani, de a lopások, rongálások miatt lehetetlenné vált.

Az önkormányzat pályázatot írt ki a hasznosítására, melynek célja nem is a bevétel reménye, hanem demoralizáló körülmények a környezetkárosítás megszűntetése, valamint a szégyenteljes állapotok felszámolása volt. A kiírásra nem érkezett be pályázat, nem volt jelentkező.

2004-ben a helyi Széchényi Zsigmond Vadásztársaság vezetése és tagjai saját költségükön felújították az épület egyik szárnyát, komplett fürdőszobát + WC-t alakítottak ki, kifestették az egykori szolgálati lakás helyiségeit, több hetes munkával kiirtották az elburjánzott növényzetet, 8 (!) MTZ traktor pótkocsi törmeléket, gazt, cserjét, gyomot szállítottak el.

Az önkormányzat a vadásztársaság kérésére az áldatlan állapotok megszűntetésének reményében, az ingatlant térítésmentesen a rendelkezésükre bocsájtotta.

A helyzet tarthatatlanságát bizonyította, hogy a felújított részt is szétverték, a járőrözések ellenére az újonnan beépített szerelvényeket ellopták, miután a vadásztársaság visszamondta a felajánlott lehetőséget.

A nyíradonyi vadásztársaság vezetése és néhány szakolykerti lakó számára azonban a „kastély ügye” becsületbeli üggyé vált. Az egyesület 2009-ben az önkormányzat hozzájárulásával a tulajdonában álló ingatlanra pályázatot nyújtott be turisztikai tevékenység ösztönzésére, melyet nem támogatott a pályázat kiírója, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap. A vadásztársaság fellebbezett, és a kiírók támogatták kérelmüket.

2013.02.14.-én az önkormányzat döntött arról, hogy az ingatlant a közhasznú egyesületnek értékesíti. 2013 nyarán szükségszerű műszaki változást kellett bejelenteni, de a kiíró újra elutasította a kérelmet.

Az egyesület az elutasítással szemben kifogással élt, melynek 2013.12.20-án helyt adtak. Az elkerülhetetlen műszaki tartalomnövekedés, a saját erő növelésének jelentős mértékű emelkedését is jelentette, melyet vadásztáraság alapító tagjai közül néhányan tudtak vállalni. A névváltozás után a közhasznú egyesület tagsága is változott, komoly terheket vállaltak annak érdekében, hogy a romhalmazból és szégyenfoltból megszülessen az összefogás szimbóluma.

A saját erő vállalásán kívül a közhasznú egyesületnek a magánszálláshely működtetésének jövedelmezőségétől függetlenül, 5 éven keresztül, 4 főt főállásban kell foglalkoztatnia, ellenkező esetben a támogatás visszafizetésére van kötelezve.

A 4 fő alkalmazásának havi bére járulékokkal együtt + a rezsi nagyjából 600.000 Ft havonta, ami éves szinten 7.200.000 Ft-ot tesz ki. A fenntartás kötelező 5 évére a közhasznú egyesület összesen 36.000.000 Ft bér és járulékterhet vállalt.

Emlékeztetőül jelzem, hogy az egyesületnek nyújtott támogatás mértéke: 34.000.000 Ft volt.

Előzőekből könnyen kiolvasható, hogy a 4 szobás, kis konyhás, tárgyalóval rendelkező szálláshely nem lehet konkurenciája a tisztán állami pénzből megvalósított és delegált állami bevételekből fenntartott pompás vadászházaknak, az igényesen kialakított rendezvényházaknak, szabadidőcentrumoknak, vagy a jelentős pályázati támogatással megvalósított igazi kastély-hotelnek és kalandparknak.

Nekünk mégis ez a legkedvesebb.

Az épület megmentésére irányuló számos nehézség, elutasítás, rosszízű támadások és hitelrontás ellenére, vagy a már jó tapasztalatokat szerző kevésbé tehetős családok, közösségek, baráti társaságok és cégek visszajelzései miatt, akik már igénybe vették a Kúriát, viszik azért a jó hírünket is.

Ha tisztelettel érdeklődik irántunk, a mi valódi világunk után, meggyőződésem, hogy Ön is közéjük fog tartozni.

Nyíradony, 2016. március

 

Tasó László - országgyűlési képviselő